Ha a kormány megszünteti a nyugdíjrendszer egyik pillérét, még nagyobb szükség lesz az öngondoskodásra. Egy tanulmány szerint a következő 50 évben nyugdíjba vonuló közel 5 millió magyarnak átlagosan havonta 45 ezer forintot kellene félretennie ahhoz, hogy nyugdíjas éveiben ne kelljen majd nélkülöznie.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) adatai szerint két évvel ezelőtt még 1,4 milliónál is több tagjuk volt az önkéntes nyugdíjpénztáraknak, de azóta 100 ezerrel csökkent a létszám. A tagdíjbevétel csökkenésének fő oka, hogy a lakosság egyre kevesebbet tud félretenni és a munkáltatói befizetések is csökkennek a cafeteriát sújtó közterhek miatt, de az önkéntes kasszák vagyona legalább növekszik a részvény- és állampapírpiacon elért nyereségnek köszönhetően.
A tagok havonta kevesebb mint 1500 forinttal, a munkáltatók pedig ennek nagyjából a duplájával egészítik ki a nyugdíjcélra félretett pénzeket. Ennyiből nem lehet majd érdemben kiegészíteni a nyugdíjakat. Emellett gond lehet, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások sokak számára nem feltétlenül a nyugdíjak kiegészítését szolgálják. A PSZÁF adatai szerint ugyanis a pénztártagok gyakran kiveszik megtakarításaikat a kasszákból. Az elmúlt évben csaknem 50 milliárd forintot vettek fel és ennek a 90 százalékát úgy, hogy a tízéves várakozási idő már letelt, de a pénztártag még nem vonult nyugdíjba.
A kasszák díjterhelése más befektetésekhez mérten kifejezetten alacsony, átlagosan 1 százalék alatt van. Töredékét teszi ki például a unit linkes életbiztosítások akár 7-9 százalékos teljes költségmutatójának, de a befektetési alapok vagyonkezelési díját és az értékpapírszámlák költségeit is a legtöbb esetben alulmúlja. Emellett további előny az adó- és tb-kedvezmény.
Adókedvezmények vonatkoznak a nyugdíj-előtakarékossági számlákra (NYESZ) is. Míg az önkéntes kasszáknál a portfóliókat szakemberek kezelik, a NYESZ-nél a befektetések kezelése a számlatulajdonos feladata, így ő dönti el, milyen értékpapírokat tart a számlán, és milyen arányban.